Vissza

V. VIFÓ Ifjúsági Konferencia

Élménybeszámoló és ami mögötte van

Miért ne mesélhetnénk egymásnak?Miért ne mesélhetnénk egymásnak ötödik alkalommal is?

 

Gondolta így a VIFÓ csapata és már nem is volt több kérdés, hogyan szeretnénk folytatni tavaly elindult és nagy sikernek örvendő rendezvénysorozatunkat. Ugyan úgy, ahogy elkezdtük, ugyanazzal a nyitott, haladó, valami újra szomjazó szellemmel, ami mellé társul a segíteni akarás.
Mert mi imádunk ismerkedni és meghallgatni mások történeteit. Miért ne segíthetnénk a történeteikkel hozzánk forduló fiataloknak, hogy nagyobb közönségnek is mesélhessenek? Fontos, hogy minél többen hallják a hangunkat, fontos, hogy tudjunk egymásról. Mindenkinek van egy története.

 A szabadkai Gyermekszínház különleges hangulatot kölcsönöz  egy ifjúsági konferenciának, talán az egyik legjobb helyszín egy ilyen rendezvény számára. A színpadra gyermeki izgalommal lép minden ifjú előadónk, hogy ott gyermeki  őszinteséggel beszéljen ügyes-bajos dolgairól, hétköznapi megpróbáltatásairól, élete nagymérföldköveiről, titkairól, ezáltal átadva tapasztalatát, mesélve tanítva a vele szemben helyet foglaló, szintén gyermekké vált, akként érdeklődő, figyelőközönséget.

A VIFÓ csapata és azon belül is a szervezők kisgyermeki izgalma sem különb, hisz szorgos munkánk gyümölcsét látjuk megérni és szurkolunk, hogy az a gyümölcs pontosan idejében essen le a fáról, úgy kerüljön ki hozzátok a kezünk közül, ahogy azt mi megálmodtuk nektek, vajdasági fiataloknak.

A legkülönfélébb emberek járnak hozzánk. Ha csak maréknyian is, de annál jobban kítűnik az a nagy és egyedi színfolt, amit mindenki, előadó és résztvevő egyaránt, magávalhoz közénk. Számomra – és azt hiszem itt egy kicsit a szervezőcsapat nevében is beszélhetek– mi sem bizonyítja jobban munkánk sikerét és azt, hogy remek embereket hívtunk mesélni, mint mikor egy adott előadás után, amikor a közönség felteheti kérdéseit előadóinknak, valaki jelentkezik, de kérdés helyett csak annyit mond fellépőnknek: Köszönöm!

Hát emberek, tényleg adtunk valamit! – mondjuk egymásnak a szervezőkkel és az előadókkal nagy pacsizás közepette a rendezvény után. Tisztelettel és hálával gondolunk arra a három személyre, akik megálmodták rendezvényünk és a kezdetek óta sokat alakult szervezőgárdánk reméli, hogy konferenciánkat méltóként segíthettük fel ötödik lépcsőfokára. Hosszú folyamat előzte meg, nehéz volt kiállni, de láttuk mit is szerveztünk meg valójában. Ismét. Mintha új lenne de tudjátok mit, az is volt!

Ezért fogjuk folytatni.
Hogy mindig újként láthassuk mire képes a csapatunk, és hogy láthassunk titeket, akik szerettek bennünket és érdeklődve visszajártok hozzánk. És ne féljetek kiállni ti sem, akik most, az V. VIK-en a közönség soraiból figyeltetek. Sok kérdést tettetek fel, próbáljátok hát ti is megválaszolni ezeket.
Mindenkinek van egy története... Nagy frászt, mindenkinek van ezer története! Gyertek hozzánk akár mesélni, akár figyelni. Decemberben találkozunk a VI. VIFÓ Ifjúsági Konferencián!